Hatodik Emlékezés
-
Szeretem, sőt imádom a munkámat! Akárhányszor leülök a gépem
elé, otthon érzem magam. Ez régen is, most is így van. Amikor
zaklatott voltam elkezdtem egy random weblapot programozni, és már
is megnyugodtam. Nem is tudnám elképzelni az életemet az
informatika nélkül. Komolyan, ha a 18. századba születtem volna,
fix, hogy kinyírtam volna magam.
Míg
mások ”gyk”-nak hívnak, én inkább önmegvalósítónak
tartom magam. Minden művész az, csak más-más platformon teszi
ezt...
-
…?
-
Hogy szeretem-e az autókat? Fogalmazzunk úgy, hogy édesapám
szerint, ha fiúnak születek, F-1-es pilótának mentem volna.
Egyszerűen mindent imádok ebben a korban. A 21. század
találmányai a leglenyűgözőbbek, ember ismeret óta!
Száguldozunk az utakon, és információkat közlünk, több 1000
kilométeres távolságokban egy másodperc alatt. Fantasztikus! Én,
semmi pénzért nem élnék másik korban! Az autók is olyan,
dolgok, amik demonstrálják, hogy igenis az ember ural mindent, ami
kézzelfogható! A száguldás, ahogy a szél belecsap a hajadba...
Hmm... Felejthetetlen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése